MŰFAJOK szerinti bontás:

2022. január 3., hétfő

Cara Hunter: Csakis az igazat (Adam Fawley-sorozat 5. rész)

 


"Csinos egyetemista. - Idősebb professzor. - Azt hiszed, tudod, mi lesz ebből?

- Nagyon tévedsz.

 

A nő mindent kockára tesz - a férfinak csak vesztenivalója lehet.

Egyikük mindenképpen hazudik.

Amikor egy oxfordi egyetemista megvádolja az egyik professzort, hogy szexuálisan bántalmazta, Adam Fawley detektívfelügyelő csapata azt hiszi, ez egy unásig ismert sztori. De nagyobbat nem is tévedhetnének.

Ugyanis az állítólagos szexuális ragadozó nem férfi, hanem nő - ő a tanszék üdvöskéje. A vádló diák pedig egy száznyolcvanöt magas férfi, egy rögbijátékos.

Fawley nyomozónak és csapatának versenyt kell futnia az idővel, hogy kiderítsék, mi az igazság. De nem veszik észre, hogy valaki pont őket figyeli. És annak a valakinek az a terve, hogy örökre kiiktassa Fawley-t.

Cara Hunter Sunday Times bestsellerszerző. Thrillerei: Egy közeli ismerős, Sötétben, Nincs kiút, Féktelen harag. Minden könyve Oxfordban játszódik, főszereplőjük Adam Fawley detektívfelügyelő és rendőrcsapata. Az Egy közeli ismerőst 2019-ben jelölték legjobb krimi kategóriában a Brit Könyvdíjra. A Nincs kiút felkerült a Sunday Times „A 100 legjobb krimi, amit 1945 óta írtak” listájára. Cara Hunter több mint egymillió példányt adott el könyveiből világszerte."

____________________

Végre itt az új Cara Hunter-regény!

És még jobb, mint az eddigiek!

Cara Hunter engem mindig elvarázsol a könyveivel, mert nemcsak hogy lebilincselően ír, de minden újabb könyvénél megfigyelhető, hogy stílusa egyre kiforrottabb, kifinomultabb, mind jobban ráérez a minőségi krimiírás ízére, az olvasók igényeire, és bár eleve egy erős regénnyel indított, de mégis mindig 

egyre többnek, egyre jobbnak, egyre magasabb színvonalúnak érzi az olvasó az újabb és újabb regényeit.

Ráadásul amikor Budapestre látogatott, az író-olvasó találkozón egy végtelenül közvetlen, kedves embert ismerhettünk meg a személyében, amitől onnantól kezdve megint csak nem lehet - és nem is kell és nem is szabad - elvonatkoztatni.

Jelenlegi regényének nem is tudom, melyik a fő- és melyik a mellékszála, mindkettő nagy hangsúlyt kap, de jelenleg talán a nyomozó háttértörténete válik fajsúlyosabbá, ő lesz a történet kulcsfigurájává, amihez csak gratulálni tudok az írónak. Hiszen két vonalat visz végig párhuzamosan úgy, hogy mindkettő mindvégig érdekfeszítő és izgalmas marad, ugyanakkor óhatatlan, hogy amikor már ötödik részben találkozunk egy szereplővel, akkor elsősorban neki drukkolunk, és időnként bizony meg is feledkezünk arról, hogy egyébként ennek a kriminek van egy másik cselekménye is. Mert helyet cserél az olvasónál prioritásban a kettő; szerintem ezzel nem vagyok egyedül.

Minden karakter részről részre fejlődik, jellemvonásaik kidolgozottsága finomodik, életük szálai hol összekuszálódnak, hol kisimulnak, és 

a cselekmény soha, egy pillanatra sem ül le, mindvégig tudja fokozni Hunter a feszültséget. Igazán sodró lendületű, csavaros, fordulatos történet, igényesen megírva, és sem az érzelmek, sem az izgalom, sem a spirálok nem kerülnek háttérbe, mindegyik mindvégig előtérben marad. 

Az ember egyszer a körmét rágja, utána érzi a fájdalmat, majd a reményt, a boldogságot, aztán újra üt egy nagyot rajta a szerző, és így dobálja ide-oda, föl-le, mígnem elvezeti lassan, szépen a megoldáshoz, amire egyszer sem gondolt.

Ez a regény végig letehetetlen. Jó szívvel ajánlom minden krimirajongónak.


Megrendelhető ITT.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése