"Megláttam, milyen oltalmat nyújt a siker, a sikert pedig a mobiltelefonos beszélgetés végén található beosztott megfenyegetése, a nagyvárost terrorizáló drága körömcipő definiálja, az emberek egyszerűen akkor állnak félre az utunkból, ha úgy tűnik, hogy nekünk fontosabb helyekre kell igyekeznünk, mint nekik… Úgy döntöttem, hogy csak ezt kell elérnem, és soha többé senki sem bánthat.
Jessica Knoll vezető szerkesztő volt a Cosmopolitan magazinnál. Jelenleg New Yorkban él férjével, és második regényén dolgozik. A szerencse lányából Reese Witherspoon forgat filmet.
2015 legsikeresebb első regénye, már 27 országban bestseller
A huszonéves TifAni FaNelli a kiváltságosok életét éli. Egy körülrajongott női magazin megbecsült munkatársa, aki a drága ékszerek és márkás ruhaköltemények mellé még egy sármos és jó pedigréjű vőlegénnyel is rendelkezik. Mindazt elérte, ami másoknak csak álom.
DE A TÖKÉLETESSÉG LÁTSZATA VALÓJÁBAN ÁLCA
Ani múltja kimondhatatlan titkot rejt. Tizennégy évvel ezelőtt a Bradley középiskolában borzalmas dolgok történtek. Meggyalázták, meghurcolták, kinevették. A kis Ani aznap megsemmisült. Az erős TifAni lépett a helyébe, aki mindent meg akar kapni az élettől…
A szerencse forgandó; a bűnösökből is lehet áldozat. A bosszú lehetősége TifAnié; vajon leveszi az álarcot, vagy örökre bezárja magát a múlt börtönébe?"
Részemről rendben van a szórakoztató irodalom, ha az igényes. Egyáltalán nem muszáj mindig csak "szép"-et olvasni. Csak jól írjon az író. Na most, Jessica Knoll kiválóan ír, szerintem nagy tehetséggel megáldott szerző.
Jessica Knoll olyan témáról ír, amiről kell írni - de úgy ír, ahogy mások nem írnak róla.
Végig kíváncsi voltam, mi lesz belőle; és a főszereplőre: ki lesz belőle.
(És ki volt ő egykor.)
Mindegy, hogy laza stílusban, szórakoztató irodalom formájában van-e erről szó, de a lényeg: mennyire eltorzulhat a személyiség, mennyire mássá válhatunk bizonyos események hatására - mennyire mássá, mint akik lehettünk volna.
Erről eszembe jut egy mondás:
"Soha nem késő, hogy azzá válj, aki lehettél volna."
De így van ez?
Bizonyos fokig. Mert dönthetünk dolgokról, naponta ezernyi döntést hozhatunk és hozunk meg. Mindegyik egy-egy újabb utat kínál.
De mi van azokkal a dolgokkal, amelyek bár velünk kapcsolatosak, bár minket érintenek, de mások döntenek róluk?
Akkor is dönthetünk (a mások által velünk kapcsolatban meghozott döntések után)? Hogy azok után a személyiségünket, az érzéseinket kordában tartjuk-e? Irányítjuk-e? Kontroll alatt tartjuk-e?
Nem. Csak bizonyos mértékben. De nem teljesen. Nyilvánvalóan nem.
Egyébként másra számítottam a beharangozó alapján - azt hittem, sötétebb lélekbe enged bepillantani a könyv.
Tulajdonképpen úgy is lett, csak nem úgy, ahogy arra számítottam vagy amit sejtetni engedett egy-két ajánló ("ravaszabb, mint a Holtodiglan" stb.).
Egészen máshova futott ki az egész.
Valahol megkönnyebbülés is, hogy Knoll nem akart mindenáron és erőltetetten egy elmebeteg nőt teremteni - hanem logikus mederben tartotta a személyiségtorzulás bizonyos események okán várható következményeit.
Betekintést nyer az olvasó abba, milyen kegyetlenek is tudnak lenni a tinédzserek - és ha némelyik kegyetlen, akkor annak vannak elszenvedői is. Ez mindig fájdalmas. És a következmények beláthatatlanok lehetnek. Ezt a hírekből is tudjuk.
Nem akarok közhelyes lenni, hogy "vigyázzunk, vigyázzunk egymásra!" és "vigyázzunk arra, mit teszünk, kihez hogy állunk, legyünk jók, amennyire tudunk!" - de mégis ezt kell mondanom.
A Szerencse lánya nagyon fontos problémákat boncolgat abszolút olvasmányos formában, szórakoztató irodalmi keretek között. Ez a keret olyan szempontból hasznos, hogy sokkal több emberhez eljut, mint a szakirodalom. Tudom, ott van a híradó meg a net, ahol ez a téma nap mint nap folyik - de ott csak felületesen, és az máris előrevetíti, hogy nem olyan mélységben, ahogyan kéne; ráadásul "kattintásbarát módon", hiszen konkurenciaharc van, és ez lehetetlenné teszi azt a fajta megközelítést, amelyet a téma lehetővé tenne, megérdemelne és megkövetelne.
Jessica Knoll nagyon jó író, és egyben érintettje is némileg a könyvben írtaknak - de csak azok egy részének. A másik témát távolról szemléli, és talán ez jót tesz a történetnek, ez a kívülállóság, mert így nem megy bele olyan mélyen a lelki mozgatórugó boncolgatásába, ami már feszegetné a szórakoztató irodalmi korlátokat. Azokon belül marad, de a figyelmet felhívja valamire, amire talán - az éppen eltalált írói hangnak köszönhetően remélhetőleg - a célközönség is odafigyel és fogékonyságot mutat.
Így legyen.
A Libritől megrendelhető!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése