"Tudni szeretnél valamit Narniáról? Ez az a birodalom, ahol megszólalnak az állatok, ahol a legváratlanabb pillanatban egy boszorkány karmai közé kerülsz, ahol a jó akaratából új világ születik. Ahová véletlenül keveredik a két barát: Digory és Polly. Ha kinyitod a könyvet, őket kísérheted el e titokzatos világba. Abba a világba, ahol semmi sem lehetetlen. C.S. Lewis világhírű Narnia-sorozatának első kötete."
A tévében ment nemrég az egyik Narnia-rész, és mivel semmit nem tudtam róla, felvettem a gyerekeknek, hátha jó a sztori és nekik való.
Hát telitalálat volt. A kisebbik gyermekemnek a kedvence lett, azóta nagyon sokat beszél róla (és azóta persze megnéztük újabb két részét).
Na ezen felbuzdulva gyorsan beszereztük a Narnia-könyveket is. Az 1. részt azért volt különösen érdekes olvasni, mert ezt nem filmesítették meg (egyelőre).
Nekem - bár még nem beszélhetek olyan részről, amelyet olvastunk is és láttunk is - a könyv sokkal jobban tetszett, mint a film, de egyáltalán nem csodálkozom, hogy a 7 éves gyerkőcömet a film bűvölte el igazán, mert tényleg igazán izgalmas, varázslatos - és némelyik része tipikusan "fiús" - történet.
Nem szeretem a fantasyt. Se könyvben, se filmben. Abszolút nem lelkesedem a műfajért; kerülöm. De ez a könyv tetszett. És igazából nem is tudom megmondani, hogy miért.
Most is percekig gondolkodtam rajta, de nem tudom megmondani.
Szóval a gyerekeknek szóló ajánlást könnyen megfogalmazom, hiszen egy izgalmas mesevilágba repíti el őket, ami egy gyermeknek a természetes közege, és ahol a jó és a rossz küzdelme folyik, állatok és emberek, gyerekek és felnőttek között, és ahol bármilyen csoda megtörténhet - és meg is történik.
De hogy egy felnőttnek miért ajánlanám? (Azon túl, hogy milyen csodálatos dolog a gyerekeknek felolvasni esténként egy regényt, és tegyük, tegyük, amíg csak a gyerekek fogadókészek rá!) Erről, azt hiszem, annyit tudok mondani, hogy ha engem - aki nem szereti ezt a műfajt - is lekötött, és alig vártam, hogy olvashassam, mert tök jó a történet, és nagyon jók a karakterek benne, akkor az, aki még szereti is a fantasyt és a nagyobbaknak szóló meséket, baromira fogja élvezni.
Én már előjegyeztettem a könyvtárban a Narnia következő részeit, szóval az ajánlásom hadd merüljön ki annyiban, hogy azért érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert - mint azt már ebben a blogban is leírtam - ilyenkor derül ki igazán, hogy mennyire közömbös, hogy mi egy könyv témája: ha az író tehetséges és lehengerlően ír, akkor írhat bármiről, az úgyis magával ragad.
(Én a Harry Pottert és A gyűrűk urát is nagyon szerettem (de csakis könyvben!), pedig azok műfajilag, ugye, szintén távol állnak az ízlésemtől. De azokkal ugyanez a helyzet. Szólhattak bármiről: az írójuk zseniális, és ezzel először - igen hamar - elnyerték a bizalmamat, azután pedig már bármilyen történetet "elhittem" nekik.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése