"Leslie L. Lawrence, a rovartudós és keletkutató ismét úton van: célja ezúttal a hajdani fejvadászok birodalma, Nágaföld. Hősünket most is titokzatos események veszik körül: kegyetlen gyilkosok irtják az őserdőbe menekült harikrisna szekta tagjait; megmagyarázhatatlan jelenségek rémítgetik a dzsungelba települt szeretetotthon lakóit; egy nága kobrát dob az öregasszonyokat ápoló orvosokra; felbukkan a bolond lány, és furcsa énekével megváltoztatja tudósunk terveit. És ismét feltűnik a Gonosz, Leslie L. Lawrence örök ellenfele…"
__________________________
Csak azért olvastam végig, mert nem szeretek félbehagyni könyvet. Szeret(t)em Lőrincz L. László stílusát, ez a könyv mégsem jött be. Túl van írva, 400 oldalon ragozva a semmi, látszólag történnek benne az események, de valójában mégsem, mert ami például az első 200 oldalban van leírva, az beleférne 10-be is. Könnyed hangvétele egyébként megfogja az embert, viszont néha már túlzásnak éreztem ezt a könnyedséget: szerintem vannak azok a tragikus dolgok, amiket nem lehet, nem helyes könnyeden egy sorban papírra vetni.
Ezen a könyvön nagyon nehezen rágtam át magam. Gyorsan ugyan, mert nagyon olvasmányosan van megírva, mégsem jó érzéssel, mert amikor száz és száz oldalon keresztül csak ugyanaz lett ragozva így meg úgy, de tulajdonképpen érdemi történések nélkül, már elfogyott a türelmem.
Untam. Először. Utána pedig már kimondottan idegesített.
Reméltem, hogy a megoldásai majd kompenzálják ezt, de a végkifejlet és a magyarázat sajnos kimondottan erőltetett. Szóval ez egy olvasmányosan megírt unalmas történet bugyutaságokkal és idegesítő befejezéssel. Kár, mert ebből a történetből - Lőrincz L. László könnyed stílusával - sokkal többet ki lehetett volna hozni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése