MŰFAJOK szerinti bontás:

2016. április 13., szerda

Rachel Ward: Nem enged a mélység



"Mi történik, ha valami szörnyű dolgot követtél el, de nem emlékszel rá? 
Mi történik, ha nem tudod, hogyan hozhatnád rendbe az életed? 
Amikor Carl kinyitja a szemét egy jéghideg tó partján, bátyjára éppen rácipzárazzák a hullazsákot. Carl kétségbeesetten kutat az emlékezetében: mi történhetett a vízben? Ám akármilyen kitartóan próbálkozik, semmire sem emlékszik. Aztán a mentőben az ismerősnek tűnő, gyönyörű lány rémülten sikoltozni kezd, amint megpillantja. Carl érzi, hogy a lánnyal együtt talán kideríthetik az igazságot, még mielőtt az szökőárként zúdul rájuk."

Állítólag "young adult" kategória, de ezt csak azért tudom, mert utánanéztem az írónőnek a neten; ha nem olvasok utána, a borítóról, a fülszövegből ez nem derül ki.
Igen, talán tényleg 16 éveseknek való. Talán, de csak talán a 16 évesek számára szórakoztató olvasmány lenne.
Hát szerintem kritikán aluli.
Szimpla - aktuálisan esetlegesen szórakoztató, de amúgy teljesen átlagos és felejthető - thriller. Legalábbis ezt gondoltam 200 oldalon keresztül. Aztán utána már ezt se.
Gondoltam, bár a csattanó a végére marad, de úgyis az lesz, hogy a srác skizofrén. Hát, se csattanó, se skizofrénia; egyetlen kifejezéssel tudom jellemezni a könyvet: nanemár! Ezt azért nem kéne...
Rég olvastam ilyen rossz könyvet - pedig az elején beetetett az író; nem reméltem nagy csattanót, biztos voltam a skizofréniában mint megoldásban már a 20. oldalon, de oké, sejtem előre a végét, sebaj - na, amikor aztán leesett, hogy még erről sincs szó, akkor már arra gondoltam: jaj, legalább ezt a megoldást behozta volna...
Több szót nem érdemel.
Ráadásul olyan témáról szól, olyan tragédiáról, amiről amúgy meg nem akarok olvasni, se most, se máskor.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése