Cara Hunter: Így görbüljek meg - Adam Fawley-sorozat 6. rész

"Éjfél.

A rendőrséget eldugott farmra hívják Oxford külterületén.

A konyhában holttest, közvetlen közelről lőtték agyon.

Úgy tűnik, betörés, ami rosszul alakult, de Adam Fawley gyanakodni kezd, hogy másról van szó.

Amikor a rendőrség felfedezi, hogy az ügy összefügg egy évekkel korábbi gyermekgyilkossággal, amely az igazságszolgáltatás állítólagos tévedésével zárult, a sajtó vérszemet kap.

Fawley csapata hirtelen minden korábbinál élesebb figyelem kereszttüzében találja magát. És aki a múlt mélyére ás, biztos talál egy-két csontvázat."

_________________________

Cara Hunter hihetetlenül érzékletesen és intelligensen írt meg egy rendkívül érdekfeszítő és izgalmas regényt. Többször is elámultam azon, hogy mennyire okosan és érzékenyen közelíti meg a témát és kezeli a helyzeteket (amelyek, mint kiderült, megtörtént eseményen alapulnak), pedig egy nagyon összetett, bonyolult és szerteágazó ügyet tárt ezúttal az olvasók elé.

A sorozat korábbi köteteit is olvastam, és azok is nagyon jól megírt, kiváló karaktereket felvonultató történetek voltak, de azt hiszem, ez a rész - profizmusa okán - megkoronázta az eddigieket. 

A történet alapja szörnyű, olyan, amiről még olvasni is nehéz, Cara Hunter mégis egy olvasmányos, érdekes, letehetetlen krimivé tudta szőni, úgy, hogy a tartalom rovására sem ment az, hogy mégiscsak a szórakoztató irodalom sajátosságait kellett közben felvonultatnia, és nem sérült az az érzékenység sem, amellyel meg kell közelíteni egy ilyen témát.

Egyfelől tehát rendkívül megrendítő történet az első oldaltól az utolsóig (és bárcsak azt mondhatná az ember, hogy de szerencsére ez csak egy könyv, a valóság nem ilyen szörnyű), másfelől egy nagyon feszes, lebilincselő krimi, annak minden nélkülözhetetlen elemével és pozitív tulajdonságával.

Egyébként Cara Hunter néhány évvel ezelőtt Budapesten járt író-olvasó találkozón, és egy nagyon szimpatikus embert ismerhettünk meg a személyében, ami már önmagában elég ahhoz, hogy az ember bizalmat szavazzon a könyveinek, aztán ha nekiállunk a sorozatnak, rá kell döbbennünk, hogy Hunter részről részre egyre erőteljesebb, átütőbb műveket tud létrehozni.

Még van néhány nap karácsonyig, krimikedvelőknek kiváló ajándék!

Megrendelhető ITT.

Alaina Urquhart: A Mészáros és az Ökörszem

 

New York Times Bestseller

"A férfi áldozatokra vadászik

A nő a férfira

Louisiana mocsaras vidékén valami sötét ólálkodik: egy gyilkos módszeresen, orvosi eljárásokkal kísérletezve követi el rettenetes bűneit, cicázik a hatóságokkal, akik hiába próbálják elfogni.

Dr. Wren Muller, az Ökörszem a legjobb szakember a környéken. Régóta dolgozik halottkémként, és tüzetesen ismeri a múltbeli bűnügyi krónikákat. Egész mostanáig nem ütközött olyan esetbe, amelyet ne tudott volna megoldani. Wren íróasztalán gyűlnek az akták, hamarosan minden figyelmét leköti a macska-egér játék, miközben a brutális gyilkos napról napra arcátlanabb dolgokat követ el."

___________________

Hú, sok gondolatom van ezzel a könyvvel kapcsolatban, ami azonnal és hirtelen jut eszembe, de igyekszem nem ad hoc jelleggel, érthetően, következetesen írásba foglalni...

Először is: aki nem bánja a brutális részletleírásokat, az kedvelni fogja ezt a regényt, és hozzá kell tennem, hogy brutális részek ma már a legtöbb krimiben vannak, de ebben a könyvben olyan leírások szerepelnek, amelyek egy szakember tollából születtek, ráadásul nem is feltétlenül öncélúak, hozzáértésről tesznek tanúbizonyságot, és okkal vannak úgy leírva, ahogy. 

A kegyetlen részletezések ma már nem meglepőek ebben a műfajban, de számomra gyakran megkérdőjelezhető ezeknek a jogossága. Urquhart azonban azért írja le ezeket ilyen részletesen, mert tudja, hogy milyenek ezek, a munkájának és ennélfogva a mindennapjainak szerves részét képezik, így számára valószínűleg teljesen más értelemmel bír az a fajta brutalitás, ami minket csontig hatolóan megvisel. Nem mondom tehát, hogy könnyű olvasmány, de 

a történet felénél akkora fordulatot, akkora csattanót hoznak az események, ami a mai, elképesztően megemelt ingerküszöb mellett is említésreméltó. 

Tudjátok, az a fajta hurok, aminél vissza kell lapoznod, hogy az új értelmet nyert jelentés alapján újraolvasd a korábbi részeket. Minden elismerésem az ötletért az írónak.

Nekem egyébként továbbra is érthetetlen és rendkívül furcsa, hogy valaki miért választja magának azt a szakmát, amit Urquhart és a regénye főszereplője, bár az író többször is próbál erre magyarázatot adni. Azonban az kétségtelen, hogy amikor egy hozzáértő ír egy fiktív regényt, mindig kap a történet egy pluszt, ráadásul Urquhart egyébként remek író, aki szavakba is tudja önteni a kétes érzéseit, ami talán a munkájából adódó feszültség feloldásaként is szolgál.

A regény végével kapcsolatban lennének kérdéseim, pedig nem gondolom, hogy a történetnek folytatása következne. (Vagy igen?) Meglepett a befejezés, de hát az írónak szíve joga azzal zárni a saját történetét, amivel akarja. 

Letehetetlen regény, nagyon pörgős, sehol sem túlírt, tele feszültséggel, szorongató részletekkel, egy szuszra végig lehet olvasni, töménysége, kemény és vérfagyasztó részei ellenére, bár az is igaz, hogy utána pihenésre lesz szükséged, és valami könnyed olvasmányra, de egyhamar nem enged a szorításából, abban biztos lehetsz.

A kiadótól megrendelhető ITT.

Dean Koontz: A másik Emily

 

"Emily Carlino tíz éve tűnt el Kaliforniában, miután a kocsija lerobbant az autópályán. Feltételezték, hogy Ronny Lee Jessup, a sorozatgyilkos végzett vele, akinek több áldozata soha nem került elő.

David Thorne író azóta sem heverte ki élete szerelmének elvesztését, emészti a bűntudat, hogy nem volt ott Emily mellett, és nem mentette meg. Mindent bevetett, hogy feldolgozza az eseményeket: rendszeresen látogatja Jessupot a börtönben, kétségbeesetten várja, hogy kiderüljön, hogyan teltek Emily életének utolsó órái, hogy végre eltemettethesse szerelmét.

Aztán David megismerkedik Maddison Suttonnal, ezzel az igéző, játékos nővel, aki tökéletesen tisztában van David veszteségével. Maddison leginkább észbontó tulajdonsága, hogy kiköpött ugyanolyan, mint Emily. Még csókolni is ugyanúgy csókol. Ahogy a fantasztikus fordulat hihetővé válik, David egyre inkább rabja lesz Maddisonnak – és feltárul a nő rejtélyes múltja, hogy aztán elszabaduljon a rettenet."

_________________________

Sok könyv borítóján szerepel az az ajánlás, hogy ne olvasd este, de ez esetben igaz. Ezt a könyvet TÉNYLEG ne olvasd este és éjszaka! Nagyon ijesztő, félelmetes, hátborzongató! Tudod, az a fajta regény, aminek olvasásakor tényleg felmerül benned, hogy biztos bezártad-e az ajtót. Mindemellett letehetetlen, nagyon izgalmas, hihetetlenül olvasmányos, de valóban vérfagyasztó részletekkel tűzdelt - méghozzá igen sűrűn van megtűzdelve ezekkel a bizonyos részekkel, amiket utána nehéz kiűzni a fejedből.

Az első könyv, amit Koontztól olvastam, és meg kell hogy mondjam, az író méltó a hírnevéhez. Ugyanakkor a sodró erejű, lendületes sorok és borzongató leírások mögött döbbenetes gondolatok bújnak meg, amelyek éppen attól ijesztőek, hogy az író előrevetíti, akár valóság is lehet belőlük a közeli vagy távoli jövőben. 

Eltúlzott formában írja le persze mindezeket, ahogy az egy regényhez illik, de a lényeg ugyanaz: gondolkodjunk el, hogy a tetteink - az egyéné és a társadalomé - milyen hatással lehetnek a jövőre nézve. A miénkre és az emberiségére. Az egyéni hétköznapi döntéseink ugyanúgy, ahogy a tudományos kísérletek vagy az az újfajta szemléletmód, amelyet a világ változása, a tudomány fejlődése, a kor előrehaladta hoznak magukkal.

A bizarr találkozása a valóságossal, a szürreálisé a realitás talaján állóval, a fikcióé a tudománnyal és a fikció abszurditásáé a valóság abszurditásával. Melyik az ijesztőbb?

És közben ott van a rettenetes részek mellett a szerelem szépsége, a hűség fontossága, és ott van a rögeszméig és őrületig fajuló megszállott kutatása valaminek, ami akkor is maga alá teperhet, ha meg vagy győződve arról, hogy ez csak mással történhet meg. Benne van a könyvben a kiszolgáltatottság, de a remény is, és az, hogy soha ne add fel -

ne add fel a hitedet, a harcot, a küzdelmet mindazért, ami és aki fontos neked.

Ez a könyv ilyenformán egyfelől tanítás, másfelől persze főleg szórakoztatás, amelyet ne egy sötét, esős éjszakán vegyél a kezedbe, hanem napfényes délután a kertben. 

A túlzásokat pedig engedjük meg az írónak, így tudja érzékeltetni velünk, hogy hova vezethet az, ahogyan élünk.


A regény megrendelhető ITT.

Richard Osman: Az eltévedt golyó - A csütörtöki nyomozóklub 3.

 

"Egy újabb átlagos csütörtöki nap, amikor a dolgoknak végre vissza kellene térniük a megszokott kerékvágásba.

Csakhogy a csütörtöki nyomozóklub mágnesként vonzza a bajt. Egy tíz évvel ezelőtti megoldatlan bűntény szálai egy helyi híradós sztárhoz vezetnek, és egy olyan gyilkossági ügyhöz, amely holttestnek és magyarázatnak is híján van.

Eközben egy váratlanul felbukkanó új ellenség keresztezi Elizabeth útját, és választás elé kényszeríti: gyilkolnia kell, vagy meghal.

Miközben a megoldatlan bűntény újabb és újabb fordulatokat tartogat, Elizabeth a lelkiismeretével (és egy pisztollyal) viaskodik, Joyce, Ron és Ibrahim pedig régi és újdonsült barátokkal együtt nyomoznak. Vajon képesek lesznek megoldani a rejtélyt és megmenteni Elizabethet, mielőtt a gyilkos újra lecsap?"

________________________

Annyira vártam ezt a könyvet! És annyira várom már a következő részt! Mikor érkezik? Már csak 360 napot kell aludni?!

Osman zseniális író, hihetetlenül okos, intelligens, tehetséges, kiváló ismerője az emberi léleknek, az érzelmeknek, és ennél jobban nem lehetne szavakba foglalni mindazt, amit ő el szeretne mondani a történeteivel.

Végtelen derű hatja át minden könyvét, továbbá olyan emberismeretről tesz tanúbizonyságot, ami ritka manapság. 

Ó, és az a humor, amivel kezeli a szituációkat! Ha nem lettem volna már eddig is elkötelezett híve, akkor most biztos megadnám magam.

Nagyon szerethető könyvsorozat nagyon szerethető szereplőkkel, váratlan fordulatokkal és hatalmas csattanókkal, és bár ez mégiscsak egy krimi lenne, mindig előtérben maradnak az egyéni sorsok, az, ahogyan a szereplők megküzdenek a nehézségeikkel, az az optimizmus vagy elfogadás, amellyel sorsukat fogadják, az a szeretet, amivel egymáshoz állnak. Ezek soha nem szorulnak háttérbe a cselekmény mögött.

Az egész történetvezetés hihetetlenül szórakoztató, Osman nagyszerű mesélő,

és azt gondolom, aki így ismeri az emberi esendőséget, szeretetet, barátságot, hűséget és kitartást, az egészen biztosan nagyszerű ember is. 

Az olvasó kellemesen, komfortosan érzi magát néhány órán át abban az atmoszférában, amelyet Osman megteremt. 

Nem mellőzi ugyan a múlandóság témakörét sem a könyveiből, azonban mindig a derűlátás győzedelmeskedik.

Egy kis útravaló Osman tollából: 

"Az egyértelmű, hogy nagyon-nagyon-nagyon kedveli Donnát. De hány nagyon kell ahhoz, hogy a kedvelésből szerelem legyen? Négy? Vagy öt? Bogdan nagyon örülne neki, ha lenne egy konkrét válasz. Hat golyó fér egy pisztolyba, tizenkét tégla egy téglahordóra, egy tojásban tizenhárom gramm fehérje van. De mi a helyzet a szerelemmel? Az ember próbáljon csak rákeresni a Google-ön. Bogdan megpróbálta, és nincsenek válaszok."

"Mindenki különlegesnek akarja érezni magát, de senki sem akar különbözni.'"

Osman különbözik. Ezt bizton állíthatom. Páratlan tehetség, egészen eredeti gondolatokkal és írói eszközökkel, aki, úgy érzem, egy új műfajt teremtett A csütörtöki nyomozóklubbal. És bár nagyon szeretném most megtalálni a megfelelő szavakat az ő egészen kivételes tudására, de nem biztos, hogy léteznek ezek a szavak.

Olvassátok az írásait! Telitalálat lesz mindenki számára!

És nem utolsósorban remek karácsonyi ajándék bárkinek. Idősnek, fiatalnak, férfinek, nőnek, krimit, könnyedebb műfajt, szépirodalmat, humoros történeteket vagy az emberi lélek mélyére pillantó műveket kedvelőknek!

A regény megrendelhető ITT.