Részlet a regényből:
"...Így szóltam apához:
- Kérlek, főzz nekem is egy kávét. - Még hozzá akartam tenni: rosszul érzem magam, de nem mondtam, mert apa cinkosan rám kacsintott:
- Aha! Nincs itthon a macska, cincognak az egerek...
Hagytam, hadd higgye azt, hogy anya távollétét akarom kihasználni, s az ő vajszívét s, és gyorsan kimentem a konyhából. (...) Apa behozta a szobába a két kávét, s néhány nevelő célzatú kérdést intézett hozzám. Úgy látszik, egy szülő sem tud meglenni a folytonos oktatgatások és rendreutasítások nélkül. Ez a szülők támasza nevelési módszerükben. Minden alkalmat kihasználnak, hogy prédikálhassanak az embernek: ajándékozást, mandulagyulladást, ha moziba engednek - s újabban feketét édesítenek vele.
- Tudod te egyáltalán, hogy a kávé ártalmas a fiatal szervezetre? - kérdezte, a lábával lökte be maga után az ajtót.
- Tudom - feleltem.
- És tudod, hogy...
- Azt is tudom - szakítottam félbe, mert feketére vágytam, nem pedig prédikációra."
Klassz ifjúsági regény, szerintem 14 éves lányoknak ugyanúgy, mint harmincas-negyvenes nőknek, mert gyerekszemmel mutatja meg a világot, a családot, a problémákat, a szerelmet, és jó, ha ezt a szemléletmódot felnőttként sem felejtjük el.
A nyelvezete könnyed és igényes, a tartalom mindig aktuális, a karakterek szerethetők, a szituációk életszerűek.
Nagyon más, mint a mai ifjúsági regények, de - ahogy az előző bejegyzésben írtam - a korok és stílusok váltakozása az olvasmányélményeket csak színesebbé és élvezetesebbé teszi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése