MŰFAJOK szerinti bontás:

2020. november 30., hétfő

Harlan Coben: Az erdő

"Húsz éve történt. Egy nyári táborozás során négy tinédzser éjszaka kiszökik az erdőbe. Kettőt közülük holtan találnak, a másik kettő azonban hosszas keresés után sem kerül elő. Két évre rá egy sorozatgyilkost elítélnek, ám a bűnöző tagadja, hogy köze lenne a négy fiatal halálához.

Az eltűntek egyike volt Paul Copeland megyei ügyész nővére is. Paul egyedül neveli hatéves kislányát, karrierje is szépen ível felfelé, így egyre kevesebbet foglalkozik a húsz évvel korábbi traumával. Amikor azonban egy gyilkossági ügy szálai hozzá vezetnek, és egy holttestet kell azonosítania, Paul egy árulkodó jel alapján felismerni véli a négy áldozat egyikét – a fiút, aki annak idején nővérével együtt örökre eltűnt az erdőben… 

Lehet, hogy Paul nővére mégis életben van? A férfi szép lassan ráeszmél, hogy a múlt sötét és veszedelmes családi titkokat rejteget, amelyek egy csapásra szilánkokra törhetik az életét. Paulnak hamarosan döntenie kell: nem bolygatja tovább a húsz évvel korábbi eseményeket, vagy inkább megpróbálja kideríteni az igazságot."



Nekem meggyőződésem, hogy Harlan Coben korunk egyik legjobb krimiírója, aki eredeti ötletekkel, egyedi hangvétellel, humorérzékkel (amit ebben a könyvében talán kevésbé csillogtat, de ez szerintem pozitívum, hiszen nem minden karakterhez és élethelyzethez illik a viccelődés), merészséggel és tehetséggel is bír. 

Nem szokásom félbehagyni könyvet, de amint megérkezett Coben új regénye, már dobtam is félre gondolkodás nélkül az addig olvasott krimit. 

Mindig van bennem egy pici aggodalom: Coben annyi jó könyvet írt már...! Lesz ez olyan jó, mint az előző? Megüti azt a szintet? Lehet még tovább felfelé ívelni? 

És jelentem: igen, lehet. De még mennyire hogy lehet! Sosem okoz csalódást, sosem rest alaposan kidolgozni minden egyes szálat, beavatni minket a részletekbe, a motivációkba, a családi történetek mélységeibe, az érzelmi szálakba, a miértekbe; mindig rendkívül érdekes csattanó(k)ra számíthat az ember a könyvben (nem is feltétlenül csak a történet végén), és soha, soha nem lehet csalódni a minőségben. 

Nagyon tetszik, hogy behozza egy elvileg szokványos krimibe a döntések nehézségét és súlyát, etikai kérdéseket felvetve. Mi a helyes és helytelen - ó, igen: de kinek a nézőpontjából is helyes vagy helytelen valami? Mit vagyunk hajlandók megtenni a szeretteinkért? És amit megteszünk, arról ki dönti el, hogy helyes-e vagy sem? És ugyanaz helyes mindannyiunk számára? Vannak bizonyos egyetemes erkölcsi értékek. De ez mindig fekete vagy fehér? Azok nem akkor és addig érvényesek (ó, szép világ!), ha azoknak mindenki megfelel?

Na, szóval: Coben erkölcsi kérdéseket is felvet, amivel túllép a hagyományos krimi szabályain és világán, pluszt ad hozzá a történethez, nem marad meg a sablonoknál és a szokványosnál, többet akar adni, és ezt okosan, intelligensen teszi.

Remek író, nagy tehetség, minden regénye olvasmányos, színvonalas és számos újdonságot felvonultató, kiváló a karakterábrázolása, az ötletei, az emberismerete - és sosem elégszik meg a kevesebbel vagy az éppen eléggel, mindig a maximalizmusra törekszik könyvei kidolgozottsága, minősége tekintetében, és mesterien tud egyensúlyozni a könnyed hangvétel és a súlyos témák között. 


A könyv megrendelhető ITT.