Philip Kerr: Berlin Noir – Halálos március (1. rész)

„Imádtam a fal leomlása előtti Berlint. A leghangulatosabb város volt az egész világon! Sötét és karcos, akárcsak én.”

A skót származású Philip Kerr jogot és filozófiát hallgatott az egyetemen – többnyire németül. Ekkor ásta bele magát a 20. századi Németország történetébe, különösen a náci ideológia érdekelte. 1989-ben jelent meg első detektívregénye, a Halálos március – ebben a kötetben találkozhatunk először Bernie Günther nyomozóval, a Berlin Noir-sorozat főszereplőjével.

Günther szókimondó, cinikus és kétségtelenül acélos humorú férfi. Az első világháborúban tisztként szolgált, a bűnügyi rendőrség kötelékében pedig 11 évet húzott le: eltűnt emberek, jórészt zsidók után nyomozott.

A Halálos márciusban Kerr 1936-ba kalauzol, felvonultatva a film noir kelléktárát: adott egy magányos nyomozó, egy komor és korrupt város, és persze nem hiányozhat egy igazi femme fatale sem, akit a kor ünnepelt színésznője, Ilse Rudel testesít meg. Megelevenedik előttünk az 1936. évi berlini nyári olimpia, belecsöppenünk egy ékszerrablásba, tanúi lehetünk annak, amint a nyomozás során Günther konfliktusba kerül a hatóságokkal, míg végül egy koncentrációs táborban találja meg az ügy kulcsfiguráját. Ha tetszett a Budapest Noir és a Bűnös Budapest-ciklus többi része, biztosan magába szippant a Berlin Noir rejtélyekkel teli világa!"

Philip Kerr - akit eddig nem ismertem - kiváló író. Remek a stílusa, nagyszerű a humora. Az egész könyvet, a nehéz epizódokat (amelyek elkerülhetetlenek, tekintve, hogy a '30-as évek Németországában járunk) áthatja és némileg könnyedebbé teszi Bernard Günther humorérzéke, beszólásai.

Kerr érzékletesen szemlélteti az akkor élő németek életét (zsidókét és nem zsidókét egyaránt; tehát a németekét), azokat a hétköznapokat, amikor bármit, amit tettek, meghatározott a félelem, az, hogy soha nem érezhették biztonságban magukat, folytonos bizalmatlanság és bizonytalanság vette őket körül.
Arról most nem írok külön, hogy a zsidók hogy éltek ebben az időben - sem a koncentrációs táborokról -, hiszen erről rengeteg könyv és film szól, de Kerr erről is úgy ír, mintha tényleg ő maga is ott lett volna. Ami egy krimiben, egy könnyű műfajban szokatlan, és ettől válik ez a könyv egyedivé.

Az író nagyon nehéz közegbe helyezi a bűntényt, amely után a magánnyomozója nyomoz; és ami egy sima kriminek indul, az azután meglepő, kiszámíthatatlan és szörnyű véget ér.
Sok mindenre lehet számítani, hogy ki mit tett és miért, de ami a háttérben van, az megjósolhatatlan.

A történelmi háttér, az akkori mindennapok részletes lefestése, ennek a témának a fajsúlyossága és nehézsége ötvözve a krimi könnyed elemeivel egy nagyon különleges könyvet eredményez.

Philip Kerr úgy írja le az akkori Berlint, mintha jelen lenne, ott lenne - és ennélfogva mintha te is ott lennél.

A történet vége megrázó, nincs meg az a feloldás, amit minden könyv végén vársz – úgy gondolom, Kerr egy nagyon bátor író, hogy - eleve ilyen témaválasztás mellett - ilyen befejezést mert írni.
Nem csupán megtalálja Günther a gyilkost, nem, ezzel az író nem elégszik meg - a mellékszálak és aztán a nem várt lezárása az ügynek ugyanis döbbenetesek és letaglóznak.

Mindettől más ez a krimi, mint a többi - tényleg mindenkinek ajánlom elolvasásra; egy nagyszerű író sorozatának első része. Aki szereti ezt a műfajt, biztosan nem fog csalódni benne. Történelem- és krimirajongóknak ugyanannyira ajánlott!

ITT megrendelhető.