"Nem, kérem, nem regényünk hőseiről van szó! A "Micsoda kölykök" egy néninek a neve, aki így kiált fel, valahányszor a regény hőseit meglátja. Vagyis hát mégiscsak e regény hőseiről van szó - bűbájos kis ebadtákról, amolyan rosszcsontokról, akiknek azonban van két olyan tulajdonságuk, ami enyhíti csínyjeiket. Az egyik: nagyon szeretik és tisztelik a szüleiket. A mások: mindig igazat mondanak. Van aztán egy harmadik is: egyszerűség és szellemes közvetlenség, ami nemcsak az ő érdemük, hanem a "csodagyerek" lengyel írónőé is. Ewa Lachról ugyanis tudni kell, hogy mindössze tizenöt éves volt, amikor első nagysikerű regénye megjelent."
Dávid - számomra meglepő módon - egy régi kiadású ifjúsági regényt választott olvasmányul, és - nem meglepő módon - nagyon tetszett neki.
Pedig a nyaraláson olvasta, ahol fáradt volt az eseménydús programok után, de arra mindig van ereje, hogy olvasson még egy 20-30 oldalt esténként, akkor is, ha már lecsukódik a szeme. És én ennek nagggyon tudok örülni. De erről már többször írtam, úgyhogy most legyen elég annyi: nagyon jó könyv a Micsoda kölykök!, úgyhogy aki szereti az olyan hangulatú könyveket, amelyek nem a mai korban játszódnak, ajánljuk szeretettel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése