Richard Yates: Húsvéti korzó

A két testvér már kislányként is nagyon különbözött egymástól. Emily csodálattal tekintett érzékeny lelkű nővérére, és féltékenyen szemlélte apjukhoz fűződő kapcsolatát, Sarah viszont húga önálló gondolkodásmódját és függetlenségét irigyelte. Felnőttként egészen más életet élnek. Sarah a biztonságot jelentő házasságot választja, Emily az állandó útkeresést. De vajon melyik jelent szabadulást az otthonról hozott, bénító minták alól, és melyik vezet a boldogsághoz?

Richard Yates amerikai író (1926 – 1992) lassan jól megérdemelt helyére, a klasszikusok közé kerül. Hírnevét a fojtogató légkörű A szabadság útjaival alapozta meg, melyből nem kevésbé borzongató film készült. Tehetségét generációjának jelentős szerzői, Vonnegut és Tenessee Williams méltatták. Realizmusát, kíméletlen iróniáját sok fiatal, angolszász író próbálja utánozni ma is.

„Olyan megható, amilyen valóságos, és olyan szép, amilyen szomorú.” (Time Out)

Fordította Karáth Tamás
224 oldal, keménytáblás, védőborítóval
ISBN: 978-963-9910-53-9
Ára: 2.990Ft

Engem is Yates realizmusa fogott meg. Olvastam az Egy jó iskolát, és láttam filmen A szabadság útjait - hatását tekintve mindegyik kifogástalan mű, és remek ajánlólevél egy következő Yates-mű fogyasztásához.
A Húsvéti korzó túltesz ezeken is, annyira kifinomult az ábrázolásmód, és olyan tökéletesen kidolgozottak a karakterek.

A történet is jó, remekül láttatja, mennyire szerteágazhatnak az ugyanonnan induló utak - a személyiségek különbözőségéből és a családi körülményekből (meg még miből?) adódóan.

Óvatosan fejtegeti az író, hogy vajon mi az, ami számít: hogy "kit szeret jobban apu vagy anyu"? Hogy melyikükre tekintünk példaként (legyen szó példaképről vagy intő példáról)? Hogy milyen az első szerelmi élmény? Hogy mennyire vezetnek messzire a tanulmányaink? Hogy milyen társaságba keveredünk?
Mi az, ami leginkább számít abban, hogy hova jutunk?
Persze, a döntéseink is.
De a döntéseink meghozatalakor mi vezet minket?
Mi határozza meg, hogy hogyan fogunk dönteni? Hogy valaki miért így, más meg miért úgy? Mi befolyásolja ezt a leginkább?

A regény főleg Emily életútját mutatja meg, de amennyit Sarah-ból mutat, annál talán nem is kell több - a "kevesebb néha több" elvéhez tartva magunkat -, hiszen hiánytalanul és érzékletesen szemlélteti, hogy hogyan is él, milyen életet választott, és azt, hogy ha választások elé kerülünk, néha érthetetlen módon (vagy nagyon nehezen megmagyarázhatóan) a nehezebbik - előnytelenebbik? - utat választjuk.
Miért? Miért van ez? Szerintem ez mindannyiunkat érdekel.
De Richard Yates nem akarja megadni erre a választ, mert ahány életút, annyiféle, és nem lehet mindannyiunkra egy sablont húzni. De a kérdések azért feltehetők.

A megfogalmazásai pontosak, a kérdésfeltevései találóak, és mindig ráirányítja a figyelmet a legfontosabb dolgokra. Remekül ragadja meg a lényeget, és aztán nem engedi ki azt a kezéből - amíg az olvasó fel nem teszi magának azzal kapcsolatban a maga kérdését.
Azzal Yates már nem foglalkozik, hogy milyen választ adsz magadnak - az a te dolgod. Az övé a szembesítés. A tükör tartása. Egyfajta szemszög megmutatása.
A többi már nem az ő feladata.

Tényleg: miért választjuk gyakran a nehezebb utat? Azért, mert annak a végén esetleg boldogság lehetősége kecsegtet, míg a pillanatnyi, rövid távú kényelem hosszú távon kevésbé hozhat hasznot? Talán ezért.
De tudom, ez nem ilyen egyszerű.
És talán mindannyiunk, mindannyiunk máshogy gondolkodna, érezne, döntene ugyanabban a helyzetben. Talán itt a legérdekesebb a "miért".

Richard Yates egyébként sosem direkt módon teszi fel a kérdéseket. Sőt, egyáltalán nem is kérdez. Csak megmutat, leír, szembesít. Láttat, ráirányítja a figyelmedet valamire, aztán továbbvezet onnan. A következő állomáson ugyanez.
És mindezt nemcsak tartalmasan, hanem olvasmányosan, szórakoztató módon, elgondolkodtatón, hitelesen és úgy teszi, hogy ne akard letenni a könyvet, amíg nem végeztél vele.

A Partvonaltól a Húsvéti korzó megrendelhető.