"Két fivér. Az egyikük halott, a kivégzéséről készült szemcsés videófelvétel bizonyítja, hogy szélsőségesek végeztek vele. A másik immár a legkiválóbb titkos ügynökök egyike. Sam Capra azonban jó okkal hiszi, hogy a bátyja, Danny mégis életben lehet. És ha hosszú éveken át titkos életet élt, vajon hová kerülhetett – és mivé válhatott?
Sam elkeseredetten igyekszik felkutatni a fivérét, s közben a jelenkori sötétség mélyére jut: az orosz elit, az egykori KGB-s könyörtelen milliárdosok bizalmas legbelső körébe, akik feltétlen hűséggel tartoznak Oroszország korrupt elnökének, Morozovnak. Csakhogy az egyikük holtan szeretné látni az elnököt, és Dannynek kell végrehajtania a merényletet – méghozzá amerikai földön.
Hogy megmenthesse a bátyját – és megóvja a világot a biztos háborútól –, Samnek és rejtélyes életű társának, Milának meg kell akadályoznia, hogy Danny megölje Morozovot. A küldetés során Sam a pakisztáni nyomortelepekről Brooklyn hipszter képtáraiba, majd a szupergazdagok Karib-tengeri játszótereire is eljut. És miközben felfejti a bátyja múltjának legmélyebb titkát, lehetséges, hogy választania kell a testvére és a közjó között.
Jeff Abbott tizenhat regény keresett, irodalmi díjakkal kitüntetett szerzője. A Sam Capra-történetek közül eddig az Adrenalin, a Végjáték, a Bukás és a Tégla jelent meg, de Jeff ezen a sorozaton kívül önálló regényeiről és Whit Mosley-thrillereiről is ismert. A Végjáték elnyerte a thrillerírók nemzetközi díját, és Jeffet emellett háromszor jelölték a krimiirodalom legrangosabb elismerésének számító Edgar-díjra is. Családjával a texasi Austinban él."
Kétesélyes volt. Korrupció, durva, brutális jelenetek leírása, követhetetlen szálak vagy egy jó krimi lesz? Hát az utóbbi. Bár nem hiszem, hogy szimplán azzal jellemezhető lenne, hogy "jó". Kiváló krimi, a legjobbak közül való!
Az első könyv, amelyet Jeff Abbott-tól olvastam - és örömmel jelentem, hogy elképesztően jól szövi a szálakat, nagyszerű a stílusa, pörögnek az események, folyamatosan izgalmas, letehetetlen.
Valósághű, és ehhez hozzátartoznak időnként olyan események leírásai (pl. kínvallatás), amelyek nem kellemesek az ember lelkének, ugyanakkor egyrészt ezek nélkül hiteltelen lenne a történet, másrészt Abbott tudja, hogy hol van ebben a határ, és nem lépi át azt. Nincs benne öncélú káromkodás, kegyetlenség, emészthetetlen részek - és mégis (bár én ragaszkodni szoktam hozzá, hogy nem "mégis", hanem: éppen ezért!) a leírás abszolút hiteles, tárgyszerű (már amennyire az ember meg tudja ítélni, hogy mennyire hiteles egy általa teljesen ismeretlen világ ismertetése), kiszámíthatatlan fordulatokkal, az érdeklődés folyamatos ébren tartásával, nagyon jól megírt karakterekkel.
Tuti, hogy a többi könyvét is keresni fogom, mert azt gondolom, méltán járnak neki azok az irodalmi díjak; nem is tudom, eddig hogy kerülhette el a figyelmemet a munkája.
Ó, és ne feledkezzünk meg arról, hogy a könyv egy része Budapesten játszódik - azt hiszem, az ilyesmi mindig külön csemegét jelent számunkra, magyar olvasók számára.
Női olvasóként is az "akció" mennyisége teljesen befogadható, egyáltalán nem viszi túlzásba; az emberi szálra nagyobb hangsúlyt helyez, de úgy, hogy közben a könyv mégis egy akciókkal dúsított krimi marad, és nem válik lélektani regénnyé.
Végig tudjuk, ki a - leendő - gyilkos és ki a - leendő - áldozat; csak azt nem, hogy maga a bűntény megvalósul-e. És a fő kérdés: ha igen, ha nem - mi lesz a szereplők további sorsa? És hidd el, végig, amíg olvasod, kíváncsi leszel rá, nem lanyhul az érdeklődésed és az izgalom.
Az Öntörvény a Jaffa Kiadótól megrendelhető!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése