"Rafael Molinet Rojas élete idős korára megfeneklik: évekig ápolta édesanyját, akinek halála után depresszióssá válik, ráadásul anyagilag is kilátástalan helyzetbe kerül. Végzetes döntést hoz: véget vet életének, de előtte Marokkóba utazik, egy luxusszállodába, hogy kellemesen töltse utolsó napjait.
A szálloda vendégei között felfedez egy asszonyt, akiről korábban egy rejtélyes gyilkossági ügy szereplőjeként hallott: Mercedes a gyanú szerint évekkel korábban hagyta meghalni hűtlen férjét. A történet szerint Mercedes barátnője, Isabella, egy tangeri öreg és gazdag zsidó fiatal felesége viszonyt kezdett Mercedes férjével, Valdésszel. Az egyik légyotton azonban Valdes félrenyelt egy mandulaszemet és fuldokolni kezdett. Isabella segítséget kért a közelben tartózkodó Mercedestől, aki kettesben akart maradni fuldokló férjével, s mire megérkezik a mentő, a férfi halott… A gyilkosságot soha nem sikerült rábizonyítani.
A luxusszállóban Mercedes kiadói felkérésre pletykatörténeteket készül írni a vendégekről, ahogy Molinot is naplót ír pszichiátere javaslatára, terápiás célból. Mindketten a saját szemszögükből ecsetelik a szállodában történteket.
Megjelenik egy négyfős spanyol társaság, a madridi elit két ismert tagja igyekszik elbújni a világ szeme elől szeretőik társaságában. Csakhogy az egyik nő Mercedes régi ismerőse, így újra szóba kerül az egykori rejtélyes haláleset. A társaság egyik férfitagja, a rádióriporter Antonio elhatározza, hogy szaftos történetet kerít Jaime Valdés haláláról, amelyben egyértelműen Mercedest kiáltja ki gyilkosnak. A közönség falni fogja a sztorit, mindegy, hogy mi a valóság…
Molinet kihallgatja a társaságot és úgy dönt, megakadályozza a leleplező cikk megjelenését, s balesetnek álcázva elteszi láb alól Antoniót. Naplójából az is kiderül, mi erre az oka: 40 évvel korábban kicsapongó, részeges apja lezuhant a lépcsőn, és sem ő, sem édesanyja nem siettek a segítségére, sőt a 15 éves fiú még fejbe is vágta az apját, hogy biztosak lehessenek a halálában.
Agatha Christie rajongói ebben a Posadas-regényben is felfedezhetik a nagy angol példakép egy-egy regényének töredékét."
____
Az író tehetséges, csak a könyv dögunalom.
(A végére, az utolsó mondatba be akart tenni egy baromi nagy csattanót, de az sem sikerült, mert meg akart ugyan hökkenteni, de valami olyasmivel, aminek egyszerűen semmi jelentősége. Nem akarok több szót vesztegetni erre, nem krimit kéne írnia, krimit semmiképpen sem kellene írnia, mert ez csak névlegesen az, de szerintem a műfaj egyetlen ismérvének sem felel meg. Még ez sem lenne baj! Csak ne lett volna ennyire unalmas, és minden szempontból - történet, karakterek jellemvonásai, fejlődése, leírások - jelentéktelen és semmitmondó mindegyik oldala!)
Ui.: És hogy jön ide Agatha Christie??
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése