"Risto Rapper egy tíz év körüli fiú, akinek kedvenc időtöltése a dobolás és a rappelés. Sorozatunk második kötetében Risto bohókás nagynénjével Budapestre utazik. Ha kíváncsiak vagytok az előzményekre, melegen ajánljuk a Risto-sorozat első kötetét is, melynek címe: ÜTÖTT AZ ÓRA, RISTO RAPPER!
Létezik egy olyan kolbász, amelynek láttán az ember különös állapotba kerül. Kiabálni kezd, remegés fogja el, végül ellenállhatatlan kényszert érez a menekülésre. Risto és Regina egy ilyen élmény következtében jutnak el életükben először külföldre, mégpedig Budapestre. A nagyvárosban sokféle kalandba keverednek: szélhámosságra kényszerülnek, Regina kénytelen éttermi mosogatást vállalni, amikor pedig meg akar szökni, letartóztatják... Mi lesz Ristóval Budapest forgatagában? Vajon meg tudja menteni a híres zongorista, Reino Rubinstein? Sikerül-e kiszabadítani Reginát?
Sinikka és Tiina Nopola a mai finn gyermekirodalom legkedveltebb szerzői közé tartoznak, több sikeres gyermekkönyvsorozat fűződik a nevükhöz. Risto Rapper-sorozatuk rendkívüli népszerűségre tett szert Finnországban, több történetből színdarab, illetve film is készült. A könyvet a magyar gyerekek által is kedvelt Tatu és Patu-sorozat szerzői, Aino Havukainen és Sami Toivonen illusztrálták."
Vegyes vélemények következnek hármunktól, ömlesztve.
Alapjában véve jó volt a könyv hangulata, időnként vicces volt, de a sztoriban voltak következetlenségek és logikai bukfencek, amikről azt hittem, hogy csak engem zavarnak, és direkt nem is mondtam a gyerekeknek, hogy ne befolyásoljam őket, ezért meglepett, amikor a könyv befejeztével ők maguk is megfogalmazták ezt.
Voltak benne bugyutaságok, Dávid szerint a rajzok is 'jók, csak kicsit idétlenek', de a problémánk nem ezzel volt; inkább az említett következetlenségek voltak zavaróak.
Eljön a finn kisfiú a nagynénjével Budapestre (bizony, Budapestre, igazából ez teszi számunkra igazán csemegévé ezt a kis történetet!) kolbászt venni a vásárcsarnokba, aztán kolbász nélkül térnek haza, úgy, hogy még a bőröndjüket se veszik magukhoz, és el se köszönnek senkitől - szerintünk indokolatlanul.
A cím és a fülszöveg arra utal, hogy egy olyan kolbászról fog szólni a történet, amitől mindenki retteg, de ez sem így van.
Gergő szerint a könyv legnagyobb erénye az, hogy sosem volt unalmas: hol izgalmas volt, hol vicces, hol érdekes, tehát mindig történt benne valami. Az érdeklődésüket tehát fenntartotta.
Szóval a hiányosságai ellenére is jól szórakoztak a történeten, de nem ez lesz a kedvenc olvasmányuk. Mindenesetre úgy gondolom, hogy számunkra, magyarok számára már azért érdemes elolvasni, mert ritka, hogy egy mesekönyv cselekménye éppen Budapesten játszódjon.
A könyv a kiadótól megrendelhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése