"- El van intézve! - jelentette ki biztató mosollyal Vilmos atya -, a költözködést én fogom megszervezni.
Ebből rögtön tudtuk, hogy rémes dolgok következnek."
Miután Öcsi és barátai porrá zúzzák Apu könyvtárát, és néhány szaki (meg a titokzatos rauhenpikk) segítségével berendezik az új lakást - némi vendégriasztó, takarékossági, autóvezetési és férjnevelési túlélőlecke után -, azt hihetnénk, megnyugszanak a kedélyek. De nem!
Apu és Anyu inkább nyakába veszi a világot, azaz hátára a zsákot, és meg sem áll az Adriáig. Egészen addig lubickolnak gondtalanul, ameddig Vilmos atya...
Méhes György, a nagy mesélő vidám családi regényeinek újabb kötetében minden mozgásba lendül sok-sok kalandból, hétköznapi bosszúságból valódi leleplező, szórakoztatóan tanulságos példatár született."
A gyerekeknek olvastam fel, és azt mondhatom, hogy egy 8 és 11 éves gyermek számára ugyanannyira szórakoztató olvasmány, mint egy felnőtt embernek.
A gyermekeim azt mondták a végén erre a könyvre, hogy nagyon jó és nagyon vicces.
Volt egy rész, az, amikor Komolyékról ír, hát azon tényleg mindannyian hangosan nevettünk, néha alig tudtam olvasni a nevetéstől...
A könyv többi része inkább megmosolyogtató, de Komolyéknál annyira ütős poénok vannak, amiket utána aztán én már - éppen azért, mert ott olyan magasra került a léc a humort tekintve - mindvégig hiányoltam.
Az, ahogyan az író a családjáról, a házasságáról ír, öniróniával, humorral, nagyon tetszik, és szerintem példaértékű. A másik megbecsülése, önmagunk kifigurázása, miközben azért fontos persze az önérzet, a büszkeség, a gyermekek humoros kritizálása, mély szeretettel - ez adta szerintem a könyvnek a keretét. Ez volt az, amihez az író mindig visszatért, ez képezte az egységet a történetek között, és fűzte egybe, egy kerek egésszé a teljesen különböző sztorikat.
Remek, könnyed stílusban íródik az egész könyv, inkább szórakoztatni, mint valamire tanítani akar.
Persze külön érdekessége a történetnek, amikor ma, a mobiltelefonok és e-mailek korában arról olvasunk, hogy valaki öt és fél órát vár a nyaralása során a postahivatalban arra, hogy hazatelefonálhasson, majd mivel otthon nem veszik fel a családtagok a telefont, kénytelenek megszakítani az utazást, és azonnal hazaindulni.
Az jut eszembe a könyvről, ha röviden kell fogalmazni, hogy kiszínezett valóság - vagyis pont az, amit az ember, ha szórakozásra vágyik, olvasni akar.
A kiadótól megrendelhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése