Könyvajánlók az eklektika jegyében 3.

Avery Corman: Kramer kontra Kramer

"– Billy, ugye tudod, hogy a mami is New Yorkban lakik? – Igen. – Szóval, amikor egy anya és egy apa elválik, néha vitatkozni szoktak arról, hogy melyiküknél lakjon a gyerekük, az anyánál vagy az apánál. No most, van egy ember, aki nagyon-nagyon okos. Úgy hívják, hogy bíró. Ez a bíró nagyon sokat tud a válásokról, az anyákról, az apákról és a gyerekekről. Ő dönti el, hogy kinél lakjon a gyerek, mi lesz jobb neki. – És miért dönti el? – Hát, mert ez a feladata. Tudod, ő igen hatalmas ember. – Olyan, mint az igazgató? – Még az igazgatónál is nagyobb. Talárban ül egy nagy széken. Ez a bíró sokat gondolkodott rólunk, terólad meg énrólam meg a mamiról, és úgy döntött, hogy az lesz a legjobb, ha te ezután a maminál laksz. Én pedig nagyon szerencsés vagyok, mert ha a maminál fogsz is lakni, azért minden vasárnap meglátogathatlak.” Ez a mára már klasszikussá érett regény – egy válás története, egy ambiciózus fiatal anya karriervágyáé, a négyéves kisfiukkal egyedül maradó apáé, Billyé, a kisfiúé, akinek a maga módján szintén meg kell küzdenie azzal a helyzettel, hogy a szülei később marakodnak érte és fölötte – a kritikusok szerint új irányt szabott a társadalmi gondolkodásnak Amerikában. Része volt ebben a felejthetetlen filmváltozatnak is, amelyben Dustin Hoffman és Meryl Streep játszotta a főszerepeket."

Megindító, torokszorító, és ha szülő vagy, akkor tudod, hogy miről beszélek.

Vagy ha gyerek. 

Vagy ha átélted. 

Minden rajtunk múlik. Két emberen. Együtt. Egyedül nem tudod 'éppen elég jól' csinálni a dolgokat. Az csak együtt lehetséges. Tegyük meg. Ez fontos. Nagyon-nagyon fontos, azt hiszem. 

Irwin Shaw: Pap, katona, kondás

"A Pap, katona, kondás ott folytatja a Jordache család történetét, ahol az előző könyvben abbamaradt: a három testvér boldog egymásra találását a francia Riviérán tragikus fordulat szakítja félbe - a kisebbik fiút, a zaklatott évek után végre révbe érkező Thomast meggyilkolják. Innen kísérhetjük nyomon két testvére további sorsát. Rudolph gazdag és tekintélyes ember lesz, csak éppen nemigen tud mit kezdeni az életével, jobb híján családtagjait igyekszik tapintatosan támogatni. Gretchen viszont magára talál: elkészíti élete első filmjét, boldog szerelembe esik, és filmjének cannes-i bemutatója alkalmával rég látott fiával is közel kerülnek egymáshoz. Gretchen filmje a harmadik Jordache nemzedék másik tagjának, a meggyilkolt Thomas fiának életébe is beleszól: ő játssza ugyanis a film férfi főszerepét. Ez a két fiú, Billy és Wesley a könyv tulajdonképpeni hősei. Billy ugyan a legkevésbé sem hősies: meglehetősen cinizmussal szemléli a világot, passzívan sodródik az eseményekkel – végül is életveszélyes kalandokba. Wesley későn megtalált és hamar elvesztett apjának bűvöletében él, az ő múltját nyomozza hajdani ismerősei közt, majd eltökéli, hogy bosszút áll a gyilkosán. A szálak megint a francai Riviérán futnak össze, de a tragikus végkifejlet – nem kevés izgalom után – ezúttal elmarad."

Tudjátok, nekem nagy kedvencem Irwin Shaw. Olyan pontosak és annyira a helyükön vannak a mondatai  - a párbeszédek meg különösen -, hogy ez teljesen életszerűvé teszi a történetet, ugyanakkor rám nagyon inspirálólag hat.
A Gazdag ember, szegény ember a kedvenc könyvem - ez annak a folytatása.
Őszinte leszek: nem közelíti meg az első részt, sem a cselekmény, sem a jellemábrázolások, sem a személyiségfejlődés, sem pedig az elért hatás tekintetében.
De ki tudna ellenállni annak, hogy elolvassa a kedvenc könyve folytatását?
És egyébként érdemes - ha nem méritek, hasonlítjátok folyton kíméletlenül az első részhez, hanem önmagában tekintetek rá, akkor már kevésbé szigorú lesz a végső értékítélet.
Csak nem tudom, hogy lehetséges-e ez.

Ayse Kulin: Az utolsó vonat Isztambulba

"Selva, egy ottomán pasa lánya szerelembe esik Rafaellel, egy fiatal zsidó férfival, ám családjaik ellenzik a házasságukat és kitagadják őket. A szerelmesek Franciaországba utaznak, hogy ott telepedjenek le, de a II. világháború kitörésekor fennakadnak Hitler rettenetes hálóján. A nácizmus markának szorításában együtt kell élniük a félelemmel, hogy begyűjtik és koncentrációs táborba küldik őket. Ugyanebben az időben Törökország kilátástalan harcot folytat, hogy elkerülje a háborúba sodródást, veszélyes kötéltáncot lejtve a Szövetségesek és a Tengelyhatalmak között. 

E regényében Ayse Kulin érzékletesen írja le az országában a II. világháború során történteket, párhuzamosan Selva és Rafael európai életének megörökítésével. A történet időben és térben ugrál Isztambul és Marseille, Ankara, Kairó és Párizs között, hogy aztán Berlinből visszatérjen Isztambulba. Teszi ezt úgy, hogy közben bemutatja a török diplomaták bátorságát, akik életüket kockáztatták, hogy Európában rekedt zsidók százait mentsék meg a náci lemészárlástól. Ayse Kulin regénye szól szerelemről és menekülésről, összefonódva Európa történelmének legviharosabb időszakával."

Zseniális írás, és nagyon érdekes - sokunk számára eddig ismeretlen vagy kevéssé ismert - képet fest Törökország II. világháborúbeli  helyzetéről.

Én nem tudtam letenni, csak ha már nagyon muszáj volt. 

J. K. Rowling: Átmeneti üresedés

"Nagyregény egy kisvárosról. Az alig negyven-egynéhány éves Barry Fairbrother halála szó szerint felforgatja Pagford városka lakóinak életét. Pagford színleg maga az angol idill, macskaköves piactérrel, ódon apátsággal, ám az elbájoló homlokzat mögött számos viszály dúl. Gazdagok civódnak a szegényekkel, kamaszok a szülőkkel, feleségek a férjekkel, tanárok a tanítványokkal. Hamar kiderül, hogy Pagford nem az a háborítatlan, békés angol kisváros, aminek látszik. Barry átmenetileg megüresedett önkormányzati helye némelyekben szenvedélyes indulatokat kelt, másokat köpönyegforgatásra késztet... 

Az Átmeneti üresedés az első olyan regény, amelyet Rowling felnőtteknek írt."

Én odavoltam a Harry Potterért. Hát, ez egészen más - ne keressetek közöttük azonos pontokat; nincsenek.
Kicsit lassú, nem is túl könnyű, de hatás tekintetében a végeredmény pozitív.
Most vetíti az HBO a könyvből készült filmsorozatot; én eddig az első részét láttam, az nekem tetszett.
Szerintem érdemes elolvasni; és ne indulj ki abból, hogy tetszett-e a Harry Potter vagy sem, mert a kettőnek semmi köze nincs egymáshoz.