"Smaug kétségkívül mélyen aludni látszott, jóformán halottnak és sötétnek rémlett, egy-egy láthatatlan gőzpamatnál több a hortyogására sem utalt, amikor Bilbó ismét bekukucskált az ajtónyíláson. Már éppen lelépett volna a padlóra, amikor megpillantotta a Smaug petyhüdt bal szemhéja alól feléje lövellő vékony, átható fénysugarat. Csak színlelte az alvást! Az alagút bejáratát figyelte!...
Amikor gondtalan, minden becsvágy nélküli életéből, meghitt kis zsáklaki hobbitüregéből Gandalf, a mágus és egy csapat törp elragadja, Zsákos Bilbó egy kaland kellős közepébe csöppen: "betörési szakértőként" kell közreműködnie a kincs visszaszerzésében, amitől Smaug, a Rettenetes, egy igen nagy és veszedelmes sárkány fosztotta meg hajdanában a Hegymély Királyát. Noha nem szívesen vállalkozik erre a kellemetlen feladatra, Bilbó maga is lépten-nyomon meglepődik tulajdon ügyességén és leleményességén!
J. R. R. Tolkien a gyermekeinek írta ezt a meseregényt, de amikor 1937-ben megjelent, azonnal óriási sikert aratott. Később megszületett monumentális folytatása is, és azóta "a világ két részre oszlik: azokra, akik már olvasták A HOBBIT-ot és A GYŰRŰK URÁ-t, és azokra, akik eztán fogják elolvasni őket." (Sunday Times)
A kötéstáblán J. R. R. Tolkien rajza látható."
A kötéstáblán J. R. R. Tolkien rajza látható."
____
Megint a gyerkőceimtől kértem kölcsön egy könyvet - olyan jó regényeik vannak! :)
Szerintem abszolút érzékelhető A hobbit és A gyűrűk ura közti stíluskülönbség - valahogy A hobbit meseszerűbb, látszik, hogy ezt célzottan a gyermekeinek írta a szerző; A gyűrűk urát pedig valószínűleg már a nagyközönségnek, amelynek a felnőttek is részesei.
Szerintem ezért érdemes a gyerekeknek A hobbittal kezdeni, bár nekem A gyűrűk ura jobban tetszett, de hát én azt is felnőttfejjel olvastam.
A hobbit valahogy "mesélősebb", érzékelhetően a kisgyermekekhez szólva, az ő nyelvükön beszélve íródik a történet. Ami sem előnyt, sem hátrányt nem jelent, csupán ízlésbeli különbséget és/vagy a különböző korosztályok elvárásainak, igényeinek (mármint hogy mit várnak egy regénytől, milyen történetet, milyen nyelvezetet stb.) különféleségét. Engem pl. a sok "de ne feledjétek, hogy..." inkább kizökkentett, ugyanakkor egy kisgyermek számára szerintem ez teszi közelebbivé, személyesen neki szólóvá a történetet, mert ezekből érzi azt, hogy az író ezt Neki meséli el, és ez segíti az átélést, azt, hogy beleélje magát a történetbe, mert a szöveg 'szárazságát' (ez nem túl jó szó ide, de nem jut most jobb eszembe) megtöri az író azzal, hogy "képzeld csak el" vagy "ha hiszitek, ha nem"; vagyis olyasféle hangot választ a mesélésre, amilyennel a szülők mesélnek a gyermekeiknek. És ez közelebb hozza a gyermekhez a történetet is.
Megvan az a sajátos tolkieni hangulata, ami miatt elkezdtem olvasni, de megmondom őszintén, hogy nekem A gyűrűk ura sokkal jobban tetszett.
Szerintem abszolút érzékelhető A hobbit és A gyűrűk ura közti stíluskülönbség - valahogy A hobbit meseszerűbb, látszik, hogy ezt célzottan a gyermekeinek írta a szerző; A gyűrűk urát pedig valószínűleg már a nagyközönségnek, amelynek a felnőttek is részesei.
Szerintem ezért érdemes a gyerekeknek A hobbittal kezdeni, bár nekem A gyűrűk ura jobban tetszett, de hát én azt is felnőttfejjel olvastam.
A hobbit valahogy "mesélősebb", érzékelhetően a kisgyermekekhez szólva, az ő nyelvükön beszélve íródik a történet. Ami sem előnyt, sem hátrányt nem jelent, csupán ízlésbeli különbséget és/vagy a különböző korosztályok elvárásainak, igényeinek (mármint hogy mit várnak egy regénytől, milyen történetet, milyen nyelvezetet stb.) különféleségét. Engem pl. a sok "de ne feledjétek, hogy..." inkább kizökkentett, ugyanakkor egy kisgyermek számára szerintem ez teszi közelebbivé, személyesen neki szólóvá a történetet, mert ezekből érzi azt, hogy az író ezt Neki meséli el, és ez segíti az átélést, azt, hogy beleélje magát a történetbe, mert a szöveg 'szárazságát' (ez nem túl jó szó ide, de nem jut most jobb eszembe) megtöri az író azzal, hogy "képzeld csak el" vagy "ha hiszitek, ha nem"; vagyis olyasféle hangot választ a mesélésre, amilyennel a szülők mesélnek a gyermekeiknek. És ez közelebb hozza a gyermekhez a történetet is.
Megvan az a sajátos tolkieni hangulata, ami miatt elkezdtem olvasni, de megmondom őszintén, hogy nekem A gyűrűk ura sokkal jobban tetszett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése