"Mi késztet gyilkolásra egy embert, aki egész életében semmit sem követett el? Az olasz Fabrizio Collini 36 évig dolgozott szerszámkészítőként a Mercedes-Benz egyik németországi gyárában. Észrevétlen és feddhetetlen életet élt. Aztán egyszer csak egy berlini luxushotelben brutálisan meggyilkol egy idős férfit.
Caspar Leinen, a fiatal, kirendelt ügyvéd induló karrierje nagy lehetőségét látja az ügyben, ám amikor megtudja, ki a gyilkosság áldozata, minden összekuszálódik. A szálak kibogozását pedig nehezíti az a körülmény, hogy a vádlott a véres gyilkosságot ugyan beismeri, de az indítékról nem hajlandó beszélni. A vállalkozás kezdetben kilátástalannak tűnik, ám Leinen végül olyan nyomra bukkan, amely messze túlmutat a Collini-eseten, és a német jogtörténet egyik ijesztő fejezetének kellős közepébe vezet.
Ferdinand von Schirach német sztárügyvéd és író. Prominens személyiségek védőügyvédjeként szerzett hírnevet, de gyakorlatilag minden rendű és rangú bűnesettel foglalkozott már a pályája során. A magyarul Bűnös? – 11 meglepő bűnügyi eset címmel megjelent első könyvében több száz esete közül a legizgalmasabbakat válogatta össze. Folytatása Ártatlan? címmel jelent meg. A Collini nem beszél a szerző első regénye, melyet a német bestsellerlisták első helye után számos nyelvre lefordítottak, és most végre magyarul is olvashatjuk."
Ismét egy olyan krimi, amely nem arról szól, hogy ki a gyilkos. Ezzel már a könyv elején, sőt már az ajánló olvasásakor is tisztában vagyunk.
A kérdés, amellyel az író foglalkozik, ez esetben is a "miért": mi az indíték, mi a gyilkos tette elkövetésének az oka. Az indíték azonban fajsúlyos témához vezet; olyan időszakához a történelemnek, amelyről mindenki könnyen és bátran mond ítéletet. És bár az ítéletmondás könnyű, a tények ismerete és elviselése már sokkal nehezebb, és keményebb feladat.
A fülszövegben olvasható "a német jogtörténet egyik ijesztő fejezete" kifejezés már az elején sejteti, hogy hova fognak vezetni a szálak.
Én ugyan nem vagyok híve az "irodalmi túlbeszélésnek", de azt gondolom, hogy ez esetben - a történelmin túl - az egyéni szálak (mind Collinié, mind a védőügyvédé, mind az áldozaté) ennél jóval részletesebb kifejtést is elbírtak volna.
Hadd idézzek egy rövid részletet a könyvből, amely nem kapcsolódik szorosan a történethez, azonban a könyv hangulatát, azt gondolom, megfelelően érzékelteti:
"Leinennek eszébe jutott egy téli kacsavadászat. Az apja elsütötte a puskáját, egy vadkacsa nagyot koppant a halastó jegén. Az apja kutyája még fiatal volt, és futásnak eredet, anélkül hogy jelet kapott volna rá. El akarta hozni a gazdájának a kacsát. A halastó közepén vékony volt a jég, beszakadt a kutya alatt, de az nem adta fel. Úszni kezdett a jéghideg vízben, és kihozta a partra a kacsát. Leinen apja szó nélkül kibújt a dzsekijéből, és a bélésével szárazra törölte a kutyát. A dzsekijében vitte haza. Két napig ült a kályha előtt, ölében a fiatal kutyával. Miután az állat felépült, elajándékozta egy falubeli családnak. Nem alkalmas a vadászatra, mondta."
A könyv eléri azt a hatást, amit akar - felzaklat, elgondolkodtat, szörnyülködtet, netán tagadásra kényszerít, vagy heves ellenállást vált ki benned. Azt akarod, hogy ne történhessenek ilyen dolgok a világban. Soha. És ha elolvasol egy ilyen könyvet, és ezek a gondolatok megfogannak benned, talán már tettél is egy lépést ennek érdekében.
A könyvet itt tudjátok megvásárolni a Partvonal Kiadótól.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése