MŰFAJOK szerinti bontás:

2017. március 10., péntek

Franck Thilliez: Pandémia

Franck Thilliez: Pandémia

"Amandine, ahogy minden áldott reggel, aznap is bezárja maga mögött a vastag üvegfalakkal kettéválasztott lakás ajtaját, és elindul a párizsi Pasteur Intézetbe. Az a munkanap azonban más, mint a többi… Amikor a fiatal mikrobiológus nő egy riasztás nyomán megérkezik a marquenterre-i vadrezervátumba, zavarba ejtő látvány fogadja: három elhullt hattyú lebeg a víz színén.
A meudoni erdőben lemészárolnak egy férfit és a kutyáját, a közeli tóból pedig előkerül egy zsák, amely négy férfi csontmaradványait tartalmazza.
Mindeközben egy olyan ismeretlen típusú influenzajárvány üti fel a fejét a francia fővárosban, amely még a legelszántabb, legedzettebb rendőröket is ledönti a lábáról. Franck Sharko és Lucie Henebelle újabb kegyetlen erőpróba elé néz…

Az eredetileg mérnök végzettségű Franck Thilliez 1973-ban született. 2004-ben publikálta az első regényét, és azóta gyakorlatilag évente jelentkezik új kötettel. Ismert és sikeres szerző, a megújuló francia bűnügyi regényirodalom fiatal és termékeny képviselője, akinek a műveit a világ tizenöt országában olvassák. Forgatókönyvíróként is ismert."

„Elsődleges célom természetesen az, hogy szórakoztassam, megborzongassam az olvasót, hogy hozzájuttassam ahhoz az adrenalinfröccshöz, amelyre vágyik, de mindeközben meggyőződésem, hogy egy jó thrillernek ismereteket is kell közvetítenie.”
Franck Thilliez

________

Hihetetlenül izgalmas könyv, és érdekes, és letehetetlen, és eszméletlenül jól van megírva, és...
Lenyűgöző és el sem tudom képzelni, hogy egy ilyen könyv megírását mekkora kutatómunka előzheti meg. Rengeteg ismeretanyagot közöl amellett, hogy szórakoztat, elborzaszt, kikapcsol és elgondolkodtat egyszerre. 

Nagyon nagyra becsülöm Thilliezt és minden olyan írót, aki rászánja az időt - méghozzá nem keveset - arra, hogy tájékozódik, informálódik, tanul, ismereteket, adatokat gyűjt (és közöl) azért, hogy a regény valóban hiteles legyen - akkor is, ha az "csak" egy krimi.

Folyamatosan érzékelhető a regény mögötti elképesztő mennyiségű kutatómunka (ami hihetetlen időráfordítással és energiabefektetéssel járhat annak a számára, aki teljesen járatlan ezekben a témákban) a vírusokról, a föld alatt futó csatornahálózatról, a rendőrségi, orvosi és a laboratóriumokban zajló munkáról - hát nem egy felszínes mű, az biztos. Mélyebb gondolkodásra késztet, mintsem azt egy krimitől várná (vagy mint ahogy azt megszokta) az ember.

Hiteles fikció... Hmm...

Én régen nagyon szerettem az "orvosi krimiket" (azt hiszem, így hívtuk a kategóriát), de ez már nem az a régi típusú "orvosi krimi". Azok között is akadtak nagyon jók és izgalmasak, de ez már más stílust és talán más színvonalat is képvisel.
Egyrészt a már említett kutatómunka miatt, másrészt azért, mert az internet és a tévé eláraszt minket információval, és ez gyakran nem csömört okoz, hanem éppen ellenkezőleg: további információéhséget - ami lehet valós információ vagy pusztán csak elmélet, elmélkedés, a "mi lenne, ha" irányába való elkalandozás.

Hiszen a sajtó is rengetegszer, ha belegondolunk, nem híreket tálal, hanem teóriákat (tálal - vagy gyárt). És hát belemegyünk ebbe a játékba. Nos, az ilyesfajta krimik is ezt csinálják - 

hogy illeszkedve a valós napi hírekhez (adott esetben az újra és újra aktuálissá váló járványtémához) felveti a kérdést és bedob egy témát, hogy mi lenne, ha így és így történne... És azt hiszem, mi, olvasók, örülünk annak, hogy ezzel gondolatban, egy könyv olvasása során játszhatunk el, és nem kell a valóságban tépelődnünk, aggódnunk rajta. Miközben azért időnként tépelődünk és aggódunk rajta.

(Az csak hab a tortán, hogy egy erről szóló regényt mekkora érzés influenzásan olvasni...)

Az igényes krimik kedvelőinek nagyon ajánlom, de néha nem könnyű olvasmány, ezt is tegyük hozzá, mert szembesít azzal, hogy a világ nem pont olyan, amilynnek látni, tudni szeretnénk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése