Szórakoztató és szépirodalomról, ifjúsági regényekről, olvasmányélményekről, olvasási szokásokról, irodalmi kérdésekről.
MŰFAJOK szerinti bontás:
- életrajz (32)
- fantasy (29)
- ifjúsági regény (84)
- krimi (138)
- szépirodalom (117)
- szórakoztató irodalom (203)
- tényirodalom (19)
2015. november 12., csütörtök
Harlan Coben: Nincs üzlet
"Myron Bolitar élete legfontosabb szerződését készül aláírni Christian Steele-lel, az NFL ígéretes tehetségű irányítójával. Egy nap azonban Steele kompromittáló küldeményt kap postán, majd egy rejtélyes telefonhívás érkezik a sportoló rég halottnak hitt egykori barátnőjétől. Myron váratlanul egy zsarolási ügy kellős közepén találja magát, ezért társaival, Winnel és Esperanzával együtt nekilát, hogy utánajárjon egy családi dráma sötét titkainak. Eközben azonban szembe kell néznie saját hivatásának árnyoldalaival is, és egy olyan világban kell helytállnia, ahol a külső és a tehetség gazdaggá tehet, ám az igazság olykor gyilkolni képes.
Harlan Coben napjaink egyik legnépszerűbb krimiírója. Regényeit meghökkentő humora és a váratlan csavarok miatt a műfaj gyöngyszemeiként tartják számon. Könyveit eddig mintegy negyven nyelvre fordították le, és közel ötvenmillió példányt adtak el belőlük világszerte. A Nincs üzlet Harlan Coben legelső Myron Bolitar-könyve, amely egy csapásra nemzetközi hírű thrilleríróvá tette a szerzőt."
Teljesen egyetértek: gyöngyszemek Coben könyvei a krimiirodalomban.
Ahhoz képest, hogy a Nincs üzlet az első "Bolitar-regény", Bolitar személyisége teljesen jól kidolgozott.
Azért az látszik, hogy ezt a könyvét Coben '95-ben írta; azóta nagyon sokat fejlődött mind írói stílusa, mind a történetvezetés, a karakterek kidolgozása tekintetében. Az idegen - ami a legújabb könyve - sokkal érettebb alkotás minden szempontból.
De a Nincs üzlet is - ahogy minden könyve - igényes, kidolgozott, kifinomult, végig izgalmas, és tök jól vannak kitalálva a sztorik, a csavarok, a fordulatok.
És hát Coben vitathatatlanul egyik legnagyobb erőssége: a humora.
Egy részlet a könyvből, bizonyítandó a humort (nekem legalábbis abszolút bejön; de ahogy a neten olvasom, ezzel nem vagyok egyedül) - azt az iróniát és öniróniát, amelyben Coben annyira jó:
"Myron felállt.
- Köszönöm. Sokat segítettél.
- Hé, Bolitar! Ettől még nem leszünk cimborák, vagy ilyesmi. Ha megint beszélünk, ugyanúgy rühellni foglak téged. Megértetted?
- Most egy kicsit azért összemelegedtünk - válaszolta Myron -, ugye, Larry?
Hanson rákönyökölt az asztalra, és fenyegetőn Myron felé bökött.
- Még mindig azt gondolom rólad, hogy egy kis szaros senkiházi vagy. És ha legközelebb találkozunk, ezt be is bizonyítom.
Myron széttárta a karját.
- Gyerünk, Larry! Mi lesz az öleléssel?
- Okostóni.
- Ezt most vegyem visszautasításnak?
- Tehetsz nekem egy szívességet, Bolitar.
- Csak mondd ki, csillagszemű!
- Húzz a picsába az irodámból!"
Elnézést mindenkitől...
Na itt nem öncélú a káromkodás szerintem; úgy gondolom, hogy itt teljesen vállalható.
Szóval aki szereti a könnyed, de igényes krimiket, annak bátran merem ajánlani Coben bármely könyvét.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése