"Stella látszólag egy átlagos tinédzser, aki éli felhőtlen hétköznapjait, amíg egy nap meg nem vádolják egy nála jóval idősebb férfi meggyilkolásával. Mi köze lehet az üzletember halálához a kifogástalan hírű családból származó lánynak?
Stella apja az egyházközösség elismert lelkipásztora, aki odaadó férj és rajong egyetlen gyermekéért. Az igazság és az őszinteség bajnokaként ismert Adam elvei ellenére hazudik is a nyomozóknak, hogy alibit biztosítson a letartóztatott lányának, hiszen Stella úgyis ártatlan - de visszapillantva később a gyerekkorára kiderül, hogy a szeretett gyermek bonyolultabb eset, mint amilyennek az apja elsőre lefesti őt. A nyomozás lélekölő terhe alatt Adam kezdi elveszíteni a kontrollt, és már nem tudja leplezni személyiségének sötét oldalát.
A nyomozás során Stella szavaiból kiderül, hogy közelről ismerte a meggyilkolt férfit, és nem ez az egyetlen titok, amit a szülei előtt rejteget. A thriller legvégén Ulrika, az anya vall a család életéről. A védőügyvédként praktizáló nő egyedülálló perspektívát tár a nyomozók elé, és lassan felsejlik az a szövevényes terv, amivel a lányát akarja megmenteni. Ám az elképzelése csaknem bajba sodorja, mert igen nagy kockázatot vállal...
A lebilincselő pszichothrillerben Mattias Edvardsson olyan hálót sző, amely mindenkit csapdába ejt, és semmi sem az, aminek látszik."
____________________________
Egy tehetséges, intelligens író nagyon okos könyvét olvashattam, amit nem tudtam letenni, tényleg nem: nekikezdtem, olvastam hajnalig, belealudtam, másnap újra kézbe vettem, és befejeztem.
Hihetetlenül izgalmas, nagyon-nagyon érdekes kérdéseket feszegető könyv, és külön értéke és különlegessége is egyben, hogy alaposan bemutatja az általunk ismeretlen svéd jogrendszert, annak sajátságait, kiskapuit, működését, erkölcsi alapköveit, márpedig, ugye, az nyilvánvaló, hogy a miénktől eltérő jogi és erkölcsi norma csakis érdekfeszítő lehet, és persze rengeteget izgalmat magában hordozó. Nemcsak a krimi műfajjal járó izgalmakra gondolok, hanem arra, hogy mennyire érdekes az, amikor egy másfajta jogrendszerből adódóan futnak ki máshova a szálak, mint amit várnánk.
El kell hogy mondjam, hogy bár az ember a krimik végére - főleg ma, és hát egyre inkább, amikor már egyre feljebb teszik a lécet az írók, és egyre magasabb az ingerküszöbünk nekünk, olvasóknak (ezek oda-vissza hatnak egymásra) - hatalmas csattanót vár, ebben a könyvben a hatalmas csattanó egy normál méretű csattanó, ugyanis nem ezen van a fő hangsúly, hanem azon, hogy egy nagyon okos és életszerű (!) megoldást tárjon elénk a szerző a végére.
Rengeteg gondolatom támadt, miközben olvastam a könyvet, mégpedig többek között az, hogy Edvardsson, aki tanárként dolgozik, nagyon jól teszi, hogy tanárként dolgozik, mert kreatív gondolkodása, intelligenciája alighanem rengeteget ad a gyerekeknek; aztán az, hogy ez a pasi szépíró is lehetne - márpedig nekem nagy kedvencem az, amikor a szépírói stílus megjelenik a krimi műfajában -; és lehetne pszichológus is, mert hihetetlenül érdekes gondolatmeneteket és lehetséges mozgatórugókat villant fel, és olyan esetleges következményeket, amelyekkel számolnunk kellene, de nem számolunk; látja a lelki háttereket, azokat az összefonódásokat, amelyek a felszínen nem üvöltenek, és amelyeket csak az vesz észre, akinek van elég érzelmi intelligenciája és jól működő ösztöne ahhoz, hogy elég mélyre hatoljon; és hogy tarthatna előadást hitről és vallásról, érveket és ellenérveket sorakoztatva fel amellett, hogy miért is jó hinni - ami nagyon furcsán, még akár megbotránkoztatón is hangozhat most, de ha elolvassátok ezt a könyvet, akkor megértitek, hogy mire gondolok.
De remekül ír a gyereknevelés buktatóiról, nehézségeiről, szépségeiről és aggodalmairól is, valamint a szeretetről, a tiszteletről, a határok be nem tartásának következményeiről és - igen, bizony! - előnyeiről is (de hát miért is lenne baj, hogy nem feketén vagy fehéren látja - és láttatja - a dolgokat?); és szól újra és újra a hitről, méghozzá nem akárhogyan.
És nyugodtan tarthatna írói kurzusokat is a létező legpontosabb kifejezés- és látásmódról, a gondolatok hű megjelenítésének módjairól.
A fordító, Bándi Eszter munkája is rengeteget hozzátesz a könyvhöz; azt hiszem, pont úgy sikerült magyarul szavakba öntenie a szereplők mondatait, megragadni a gondolataikat, ahogyan azt az író elmondta a saját nyelvén, és ahogy értette és megértetni akarta az olvasókkal.
Szeretnék néhány idézetet kiragadni a regényből, eklektikusan, minden vezérelvet nélkülözve, csak úgy innen-onnan szemezgetve, hogy lássátok, milyen stílusra és gondolatokra számíthattok ebben a történetben:
"Az évek során gyakran futottam bele abba a félreértésbe, hogy az istenhitem természetes módon összefügg az eleve elrendeléssel, hogy a szabad akaratomat Isten befolyásolni akarja. Semmi sem áll távolabb az igazságtól. Hiszek abban, hogy az embert Isten képére formálták. Hiszek az emberben.
Néha, amikor olyan emberekkel találkozom, akik azt mondják, nem hisznek Istenben, megkérdezem, melyik istenben nem hisznek. Olyankor többnyire egy olyan istent írnak le, akiben én sem hiszek."
"- Tényleg csak egyetlen ember van a világon, aki hozzánk tartozik, apa? (...)
- Nem, az elég rémes lenne. Akkor az egész életünket annak szentelhetnénk, hogy azt az egy embert megkeressük. (...)
- Szóval anya bárkivel együtt lehetne?
- Dehogy. Kevés olyan dolog van, ami egyértelműen fehér vagy fekete. A szürke részen kell keresgélni."
"Egy másik emberi lény szívverését érezni a mellkasunkon ugyanaz, mint érezni Istent."
"Még Isten is vágyakozásra tanít minket."
"Két ember, akik végigmentek mindenen, amin mi együtt végigmentünk, akik átvészeltek minden kínt, azok összetartanak, még ha mások nem is értik, miért."
"Miért nem gondolunk soha arra, milyen gyorsan telik az idő, amikor éppen telik?"
"Soha többé nem leszek képes annak az embernek látni magamat, akiről azt hittem, hogy én vagyok."
"Az egyre növekvő irányításmánia nem volt más, mint egy kétségbeesett, ámde logikus módszer arra, hogy életben tartsa az álmot az életről, ami szerinte neki jár. Az, hogy ezt megértettem, nem jelenti egyben azt is, hogy elfogadtam."
"...azt mondják, a repedt vázák tartanak ki legtovább."
A regény a kiadótól ITT megrendelhető.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése