MŰFAJOK szerinti bontás:

2022. június 19., vasárnap

Heidi Swain: A napsütötte Nightingale tér


"Kate férje menteni akarja a házasságot, de a nő már döntött: elválik, és most megtalálta a tökéletes búvóhelyet is Norwichben, egész pontosan egy bájos kis otthont a Nightingale téren, távol addigi londoni életétől.

De a Nightingale téren nem olyan könnyű rejtőzködni, a szomszédoknak hiába is próbál nemet mondani, bevonják társasági életükbe. Különösképpen igaz ez Lisára, Kate akaratos, de végtelenül szeretetreméltó szomszédjára, aki a fejébe veszi, hogy Kate lesz a barátnője.

Kate hamarosan azon kapja magát, hogy nyakig merül a szomszédok tiltakozó akciójába: ők parkot szeretnének, miközben egy ingatlanfejlesztő rá akarja tenni a kezét a tér túloldalán álló viktoriánus kori villára."

 


Heidi Swain megannyi Sunday Times bestseller szerzője, Norwich megyében él családjával és Storm nevű macskájukkal. Kertészkedik, túrázik, és vintage használati tárgyakat gyűjt. Az éjjeliszekrényén óriási kupacban tornyosulnak az elolvasandó könyvek.

____________________ 

Nagyszerű és lelkesítő olvasmány; nyáron, amikor szikrázó napsütésben, hőségben, madárdal közepette olvas az ember, éppen erre van szüksége! Semmi nyomasztó, sötét, lelombozó vagy ijesztő történet, ami kedvét szegné az embernek vagy egy nagy terhet rakna a vállára, éppen ellenkezőleg: jó hangulatú, kiválóan megírt, vidám olvasmány, miközben az igényességből egy pillanatra se enged.

Nagyon kedveltem az összes karaktert, a főszereplővel az élen, nagyon jól megalkotott társaság, némi humorral, sok romantikával, barátsággal, rejtélyekkel; szerelem és család, párkapcsolat és szülőség, újrakezdés és kitartás áll a középpontjában ennek a remek történetnek.

Bőven van bonyodalom is benne, de úgy, hogy az író sosem viszi túlzásba, a cselekmény mindvégig életszagú marad, és amikor aggódni kezdesz úgy a szereplők sorsáért, mint a történetért (nehogy az író ezt vagy azt meglépje, az már nem lenne életszerű), egy idő után rájössz, hogy nincs okod az aggodalomra, nagyszerűen egyensúlyoz titkok és két lábbal a földön állás között. 

Nagyon bírom a letehetetlen krimiket, de most nagyon jólesett lazítani, nem szorongani olvasás közben, drukkolni a szereplőknek úgy, hogy közben, sejted, bízhatsz a legjobb befejezésben.

Nagyon jóleső érzés volt olyan történetet olvasni, olyan szereplőkkel, olyan kerttel a középpontban, ahol az ember legszívesebben maga is ott lenne. Gondozná a veteményest (még ha nem is egy nagy kertész), részt venne a tereferében, az ünnepi partikban, enni adna a csirkéknek (holott egy cseppet sem vágyik baromfiudvarra) - egyszerűen részese akar lenni a megteremtett idillnek, ahol egy családdá vált összetartó baráti társaság éli a mindennapjait szövetségben, egymást hol ugratva, hol segítve, közös célért küzdve. De mivel ez lehetetlen, 

a legjobb, amit tehet, hogy egy szuszra végigolvassa a könyvet, vagy éppen lassan, kényelmesen, hogy minél tovább tartson, mert ezáltal mégis kicsit benne lehet a történetben, amely rabul ejtette őt. 

Romantikakedvelőknek muszáj elolvasniuk, akinek pedig nem kedvence a műfaj, az adjon egy esélyt neki, hátha ez a könyv őt is leveszi a lábáról!


A regény ITT megrendelhető.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése