Charlotte Link: Figyelő szemek

"Samson minden napja szoros időbeosztás szerint zajlik. Reggeli után kilép a házból, és elindul a gondosan megtervezett körútjára.
Vadidegen nőket követ.
Arról ábrándozik, hogyan telnek a napjaik, milyen lehet velük élni. A családtagjuknak képzeli magát, és mindent tudni akar róluk. De képtelen kapcsolatba lépni velük, így hát megfigyeli őket. Ebbe menekül saját életének kilátástalansága, kudarcai elől, és hamarosan ennek a szokásnak a rabjává lesz.
A kedvencéért, Gillian Wardért szó szerint rajong: a nő sikeres a munkájában, boldog házasságban él, egy kamasz lány szerencsés édesanyja. Egyszóval tökéletes - legalábbis kívülről annak látszik. Idővel ugyanis a férfi számára egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nő élete egy hatalmas hazugság. Vajon mit tesz Samson, amikor az imádott Gillianről kialakított kép darabokra hullik?

Ezzel egy időben Londonban egyedülálló nők lesznek prédává: a gyilkos embertelen módon végez velük. Amikor valaki Gillian családjából az őrült mészárlás áldozatául esik, a gyanú azonnal Samsonra terelődik. A férfinak ráadásul nyoma vész, a rendőrség pedig vérre menő hajszát indít ellene. Vajon Samson és a sorozatgyilkos egy és ugyanaz a személy? Ki mindenkinek forog még veszélyben az élete?"
_________________________

Aki belekezd ebbe a könyvbe, semmiképpen ne egy sima krimire számítson, amelyben történik egy gyilkosság, aztán jönnek a nyomozók, és kiderítik, hogy ki a gyilkos. Nem, hiszen a valóságban nem ilyen egyszerűen működnek a dolgok.

Én egy krimiben mindig azt keresem - és mindig remélem, hogy időt, figyelmet szentel ennek az író -, hogy mik a mozgatórugók. Melyek azok a tényezők, amelyek egy adott "megoldási" módhoz vezetnek - illetve hogy (addig a pontig és azután is) mi mit idéz elő, mi hova vezet, és persze mi hova vezethetne, ha minden az elképzeléseink szerint alakulna. Csak hát nem minden úgy alakul, továbbá

az elképzeléseink - egymás mellett, körül élőknek - korántsem ugyanazok. És egy-egy dolgot, amely többünket érint, különféleképpen képzelünk el. És gyakran csak az egyik érvényesülhet. Mi van ilyenkor? Mi van, ha nem lehetséges a kompromisszum?

Sok minden lehet. Egyvalami nem következhetne logikusan: agresszió és erőszak. Van, aki mégis ezt választja, ebben látja a megoldást. És hogy mi történik akkor? Erről szól ez a regény.

Charlotte Link nem sajnálja az időt a karakterek kidolgozására, a cselekmény alapos kibontására, és tartogat meglepetéseket. 

Amíg ő nem árulja el, addig - szerintem - nem lehet megfejteni, hogy ki a gyilkos és miért teszi, amit tesz, illetve a főszereplő, Gillian szerepe számomra végig talány marad a történetben.

Fontos kérdésekkel foglalkozik az író: az elmagányosodással, a családon belüli erőszakkal, a hűtlenséggel, a házastársak közti elhidegüléssel, szülő-gyerek kapcsolattal, barátsággal, toleranciával, empátiával, egymás megsegítésével, kötelességekkel és lelkiismerettel - szóval mindazzal, ami hajt előre (vagy visszavet, gátol) minket, embereket. Ami megakadályoz a kibontakozásban, vagy ami ösztönzőerővel hat. Attól függően, hogy kinek mi jutott. Hogy hogyan tudja az ember feldolgozni a sérüléseit. Hogy a felgyülemlett dühöt vagy fájdalmat mire fordítja. Ami nem biztos, hogy a saját döntésén múlik.

És az is nagy kérdés, hogy a felelősséget, a jót, a helyest, a követendőt, a lelkiismeretet ki miként értelmezi. 

A történetnek remek íve van, a stílusa igazán olvasmányos, a történet sodor magával, és nem hagy elmélázni, mert folyton fontos kérdéseket vet fel, amelyek mellett nem lehet szó vagy gondolatok nélkül, csöndben elsuhanni.


A regény a kiadótól megrendelhető ITT.